Nők a Tudományban Kiválósági díj

Budapest, 2023. március 10. – Dr. Solymosi Katalin biológus és Dr. Oláh Julianna vegyész tudományos munkásságát ismertük el idén Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal az MTA Székházban. A kutatói tevékenység támogatásáért munkatársai jelölése alapján Kiválósági Díjat adományoztunk Benséné Fekete Ildikónak, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet laboratóriumi főmunkatársának.

2023-ban tizedik alkalommal díjazott kutatónők igazi példaképek lehetnek a 14-18 éves lányok számára, hiszen utat mutathatnak számukra a tudományos és mérnöki pályák felé.

Agrár- és földtudományok

A díjazott Dr. Solymosi Katalin biológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi adjunktusa, aki a növényi színtestek új típusait keresi, valamint felépítésük és működésük feltáratlan részleteit vizsgálja.
.

„Különösen fontosnak tartom feltárni azt, hogy a különböző környezeti tényezők, mint például a klímaváltozás okozta szárazságstressz és a sóstressz, vagy a talajlakó gombákkal való kölcsönhatások hogyan befolyásolják a színtestek szerkezetét és működését. Mivel ezek a hatások kihatnak a haszonnövények hozamára, így kutatási eredményeim a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a növénynemesítés vonatkozásában is fontosak lehetnek” – hangsúlyozza Dr. Solymosi Katalin, aki a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnökeként tudománypolitikával is foglalkozik.

Kémiai tudományok és gyógyszerészettudomány

A kategória díjazottja Dr. Oláh Julianna, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, aki számításos kémiai módszerek segítségével értelmezi a különféle molekulák és főként a vastartalmú enzimek viselkedését.
.

„Elbűvöl, ahogy a számok segítségével értelmezni lehet a molekulák viselkedését. Nagyon szeretném megérteni, hogy a szervezetünk hogyan használja fel és szabályozza a különböző fehérjéket, mi befolyásolja a reaktivitásukat, és hogyan tervezhetnénk ezek ismeretében hatékonyabb gyógyszereket. A jó gyógyszerek megtervezéséhez ugyanis értenünk kell azokat a folyamatokat, amelyek az emberi szervezetben lejátszódnak” – mutat rá Dr. Oláh Julianna.

Mint mondja, a számításos kémiai módszernek lényegében csak a számítógépes erőforrások és a képzelet szabhat határt, ráadásul nagyon jó lehetőséget adnak a kutatómunka és az anyaság összeegyeztetésére is, hiszen nem szükséges folyamatosan a laboratóriumban lenni, a modellezés távolról még akkor is végezhető, ha a gyerekek betegek.

Kiválósági Díj a kutatói tevékenység támogatásáért

A kiváló kutatói teljesítményhez nemcsak biztos és támogató családi háttérre van szükség, hanem a mindennapi munkát segítő technikusokra, laboránsokra, asszisztensekre és szakmai segítőkre is.

Épp ezért a Nők a Tudományban Egyesület a kutatói tevékenység támogatását elismerve Nők a Tudományban Kiválósági Díjat adományoz Benséné Fekete Ildikónak, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet laboratóriumi főmunkatársának.

A díjazott precizitásával 36 éve erősíti a gödöllői Környezetbiztonsági Tanszék kollektíváját. Teljes körűen ellátja a környezetvédelmi mikrobiológiai vizsgálatokhoz szükséges előkészítést, a táptalajfőzést, a tanszékre beérkező talaj- és talajvízminták vizsgálatát, az eredmények kiértékelését, az izolált baktériumtörzsek fenntartását, a laboratóriumi területek állapotának fenntartását, a keletkező hulladékok ártalmatlanítását és kezelését, továbbá precízen vezeti a vegyszernyilvántartást és a tanszéki leltárt is, nagymértékben megkönnyítve ezzel a kutatók mindennapi munkáját.

Budapest, 2022. március 8. – Végre ismét személyesen a MTA Székházában ünnepelhettünk

Nőnaphoz kötődően 2022-ben is olyan kutatónőket díjazhattunk, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket.

Nők a Tudományban Kiválósági díjban részesült Dr. Csapó Edit vegyész és Dr. Majorosné Dr. Lublóy Éva építőmérnök. A kutatói tevékenység támogatásáért munkatársai jelölése alapján Kiválósági Díjat adományoztunk Illés Klárának, az Agrártudományi Kutatóközpont, ELKH laboratóriumi asszisztensének.

Anyagtudomány és nanotechnológia

A díjazott Dr. Csapó Edit vegyész, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa és az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetője, aki közel 12 éve foglalkozik aranytartalmú nanoszerkezetű anyagokkal.

Kutatócsoportjával egyrészt olyan szenzorokat terveznek, amelyek a jövőben gyorsan és hatékonyan ismerhetik fel akár az emberi szervezet tumoros sejtjeit is; ehhez kapcsolódva jelenleg melanóma tumort felismerő nano-objektumok fejlesztésén dolgoznak. Egyelőre nem pontosan ismert, hogy ezek a nemesfém nano-objektumok milyen fehérjékkel vagy receptorokkal lépnek kölcsönhatásba és hogyan, így ezeket a kölcsönhatásokat is próbálják minél részletesebben feltárni. Emellett nanoméretű hordozó rendszereket is fejlesztenek, amelyek révén egy adott gyógyszermolekula a szervezet célzott helyére juttatható el, felszabadulása pedig időben is szabályozható.

Építő- és építészmérnöki tudományok

A kategória díjazottja Dr. Majorosné Dr. Lublóy Éva, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, akinek szakterülete a vasbetonszerkezetek tűzvédelme és az építőanyagok roncsolásmentes vizsgálata.

Napjainkban a CT már széles körben elterjedt módszernek számít az orvosi diagnosztikában, az anyagvizsgálatok terén azonban szinte egyáltalán nem alkalmazzák. A kutatónő építőanyagokon végzett CT-vizsgálatai tehát rendkívüli innovációnak számítanak, melyek révén az anyagok belső szerkezetéről és esetleges leromlásukról lehet pontosabb képet kapni. Igen aktuálisak a díjazott tűzvédelemmel kapcsolatos kutatásai is, melyek során a beton tűzállóságának fokozására szolgáló paramétereket igyekezett feltárni.

Kiválósági Díj a kutatói tevékenység támogatásáért

A kiváló kutatói teljesítményhez nemcsak biztos és támogató családi háttérre van szükség, hanem a mindennapi munkát segítő technikusokra, laboránsokra, asszisztensekre és szakmai segítőkre is.

Épp ezért a Nők a Tudományban Egyesület a kutatói tevékenység támogatását elismerve Nők a Tudományban Kiválósági Díjat adományozott Illés Klárának, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont laboratóriumi asszisztensének.

A díjazott precíz, pontos munkájával a Kalászos Gabona Kutatási Szekció kutatóit segíti, a tőle származó kísérleti adatokban kollégái minden esetben vakon megbízhatnak. Tudása és tapasztalata rendkívül szerteágazó, így a vetéstől a genetikai vizsgálatokon, keresztezési programokon és a kórtani, morfológiai felvételezésen át az aratásig és feldolgozásig minden munkafolyamatban segíteni tudja a kutatók munkáját.

Nőnaphoz kötődően 2021-ben is olyan fiatal kutatónőket díjazott a Nők a Tudományban Egyesület, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket.

Nők a Tudományban Kiválósági Díjban részesült a nanotechnológiával foglalkozó Dr. Balogh-Weiser Diána és Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna.

Élő természettudományok

A nanotechnológia óriási ütemű fejlődése miatt ma már az élet minden területén találkozhatunk nanorészecskékkel, és nincs ez másként a mezőgazdaság területén sem. A méter milliárdod részével egyező méretű részecskékből álló nanotrágyák felhasználhatók például a növények csírázásának, növekedésének és terméshozamának növelésére, ám a használatból fakadó pozitív és negatív hatások pontos megértéséhez és az eljárások fejlesztéséhez még további kutatásokra van szükség.

Ezen a területen ért el elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt kiemelkedő eredményeket Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének egyetemi docense, akinek munkásságát az élő természettudományok területén ismerték el Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal.

A díjazott munkája során nagy hangsúlyt fektet az oktatói tevékenységre és a kutatói utánpótlás nevelésére is, így szakmai iránymutatása mellett már három fiatal hölgy szerezhetett doktori címet, és hallgatói között jelenleg is nagy számban vannak a lányok. Mint mondja, a fiatalok életük számos területén élvezik a nanotechnológia vívmányait, ám kevéssé vannak tisztában azzal, hogy a nanoanyagok segítségével akár olyan globális problémákkal is felvehetjük a versenyt, mint a növekvő népesség élelmezése. A nanorészecskék felhasználását azonban minden esetben meg kell előznie a növényekre gyakorolt molekuláris szintű hatások laboratóriumi feltérképezésének, melyhez minden elméleti és gyakorlati tudását igyekszik átadni hallgatói számára.

Műszaki tudományok

Egyre jelentősebb a nanotechnológia szerepe a műszaki tudományok területén is, ahol Dr. Balogh-Weiser Diána egyetemi adjunktus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar kutatójának munkásságát ismerték el Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal.

A díjazott olyan változatos formájú nanoméretű anyagokat fejleszt, melyek fehérjék és enzimek megkötésére képesek. A megkötött biológiai molekulák stabilabbá és könnyebben alkalmazhatóvá válnak, ami összességében leegyszerűsíti és meggyorsítja a gyógyszeripar számára fontos vegyületek vizsgálatát és előállítását. A betegségek sokszínűsége és a személyre szabott terápiák terjedésével mindez jelentős segítséget jelent a gyógyszeripar fejlesztőinek, hiszen – gondolva akár a most zajló koronavírus-járványra – egyre nagyobb mennyiségben és egyre szélesebb spektrumon van szükség a gyógyszerek alapjául szolgáló hatóanyagokra.

Dr. Balogh-Weiser Diána jelenleg olyan mikroméretű chipreaktorokat fejleszt, melyek használatával a több tízezer lehetséges vegyülettípus közül gyorsabban, hatékonyabban és kevesebb környezetterhelő melléktermék felhalmozásával megtalálhatják az adott betegség szempontjából hatékony és hosszú távon biztonságos gyógyszervegyületeket.

A kiváló kutatónők szakmai sikereihez és életpályájához ugyanakkor a biztos családi háttér mellett nagymértékben hozzájárulnak az őket segítő és támogató női technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők is.

Épp ezért a Nők a Tudományban Egyesület idén először a kutatói tevékenység támogatásáért is adományoz Kiválósági Díjat Jerkovicsné Stefán Klárának, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet ügyvivő szakértőjének. A díjazott munkája során mindent megtesz a természettudományok és a kapcsolódó felsőoktatási képzések népszerűsítéséért, vezető szerepet tölt be a Nők Nehezített Pályán rendezvénysorozat és a Nők a Tudományban konferencia szervezésében és lebonyolításában, emellett pedig két kisgyermek édesanyjaként is kiválóan helyt áll. Mindezeken túl ráadásul ő maga is tudományos pályán mozog, hiszen a PTE Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgatójaként a német működőtőke befektetések modernizációs hatását vizsgálja a közép-kelet-európai országokban.

2020-ban Prof. Hargittai Magdolna akadémikus fővédnökségével, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével hetedszer adtuk át a díjat.

2020. március 5-én  csillagászat területén Dr. Kóspál Ágnes, fizikai tudományok területén Némethné Dr. Pethes Ildikó, matematikai tudományok területén pedig Dr. Novák-Gselmann Eszter  munkásságát Nők a Tudományban Kiválósági díjjal a ismertük el a Magyar Tudományos Akadémián.

A nőnaphoz kötődően ismét olyan fiatal kutatónőket ünnepeltünk, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben is kiemelkedően teljesítenek, mindemellett pedig a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a műszaki és természettudományos pályák sokszínűségét és lehetőségeit.

Csillagászat

A Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik keletkezése napjaink egyik legizgalmasabb kutatási területe, ahol a csúcstechnológiájú távcsövek és űrteleszkópok mérési adatai révén egyre pontosabb képet kaphatunk Naprendszerünk születéséről is. Ezekhez a rendkívül értékes adatokhoz kap rendszeres hozzáférést a csillagászat kategóriában díjazott Dr. Kóspál Ágnes, akit a csillagok látványa most is éppen ugyanúgy bűvöl el, mint amikor kislány korában még csak szabad szemmel fürkészte az éjszakai égbolt titkait. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadójaként dolgozó fiatal asztrofizikus világszínvonalú eredményei révén 2016-ban elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) 1,3 millió eurós Starting Grant támogatását, amellyel saját kutatócsoportot alakíthatott. A korábban példátlan érzékenységű műszerek adatainak elemzésével és számítógépes modellezésével most arra keresik a választ, hogy milyen fizikai jelenségek zajlanak a fiatal csillagokat körülvevő anyagkorongokban, és milyen lépések vezetnek a bolygórendszerek megszületéséhez.

Fizikai tudományok

Fizikai tudományok kategóriában Némethné Dr. Pethes Ildikó munkásságát ismerte el a szakmai bizottság, aki a Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének tudományos munkatársa. A kutatónő olyan folyadékok és szilárd, de nem szabályos szerkezetű ún. amorf anyagok szerkezetét vizsgálja, amelyeket a közeljövőben akár új orvostudományi, optikai vagy informatikai eszközök fejlesztéséhez is felhasználhatnak. Alkoholok vizes oldatainak vizsgálata révén az utóbbi két évben egy-egy hetet a japán Spring-8 szinkrotron részecskegyorsítónál is eltölthetett. Kutatásait az elkövetkező időszakban szívesen kiterjesztené a gyógyászatban rendkívül ígéretesnek tűnő biokompatibilis üvegek vizsgálatára is, melyek sűrűségéről, szilárdságáról és élő szervezetre gyakorolt hatásáról már vannak ismereteink, atomi szerkezetükkel kapcsolatban ugyanakkor még igen hiányos a tudásunk. A kutatónő nem csak szilárdtestfizikai vizsgálataival és aktív publikációs tevékenységével, de ötgyermekes édesanyaként az egyetemi és doktori tanulmányok, a kutatás és a magánélet összehangolásával is rendkívüli példát állít a jövő nemzedék elé.

Matematikai tudományok

A számok és a fizika világa már kisgyermekként lenyűgözte a matematikai tudományok tématerületen díjazott Dr. Novák-Gselmann Esztert, aki a Debreceni Egyetem Analízis Tanszékének egyetemi docenseként korosztálya egyik legígéretesebb magyar szakemberének számít. Kutatótevékenysége mellett ráadásul igen magas színvonalú oktatói, konferenciaszervezői és jegyzetíró tevékenységet is folytat, így tudományos közleményei mellett az elmúlt években 13 jegyzetet és példatárat készített egyetemi hallgatók számára. Fő kutatási területe a függvényegyenletek és -egyenlőtlenségek témaköre, de az utóbbi időben egyre többet foglalkozott a parciális és közönséges differenciaegyenletek elméletével, valamint a spektrálanalízis és -szintézis matematikai problémáival is, melyekben fiatal kora ellenére komoly hatást kiváltó tudományos eredményeket ért el. Az általa vizsgált egyenletek a legtöbb esetben a mindenki által ismert ún. algebrai egyenleteknél sokkal bonyolultabbak, melyek megoldásai nem számok, hanem függvények. Amennyiben egy vizsgált egyenlet valamely fizikai, kémiai, biológiai, társadalomtudományi vagy közgazdaságtani folyamat leírására szolgál, akkor annak megoldásával vagy a lehetséges megoldások vizsgálatával közelebb kerülhetünk magának a vizsgált folyamatnak a megértéséhez is.

A március 5-i díjátadón Dr. Balázsi Katalin, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke, Dr. Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára, majd Prof. Dr. Hargittai Magdolna, az MTA rendes tagja és a Nők a Tudományban Kiválósági Díj fővédnöke köszöntötte a díjazottakat.

Fontos, hogy a díj átadását követően a nagyközönség is tudomást szerezhet a nemzetközileg elismert kutatónők munkásságáról, melyek Magyarország tudományos és gazdasági versenyképességét egyaránt erősítik. Hogy a kiválósági díjra jelöltek ne csak a tudományos életben, hanem a nagyközönség előtt is sikerrel számoljanak be eredményeikről, a Nők a Tudományban Egyesület február 24-én egy csoportos tudománykommunikációs tréninget szervezett részükre. A résztvevők Zsiros László Róbert tudománykommunikációs szakértő és tréner segítségével gyakorlati feladatok keretében sajátíthatták el az élő közönséggel való kapcsolatteremtés néhány fogását és megismerhették az online közösségi média működésével kapcsolatos tényeket és tévhiteket is.

Biológiai, kémiai és műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónőket ünnepeltük Nők a tudományban Kiválósági díjjal a nőnap alkalmából 2019. március 7-én  a Magyar Tudományos Akadémián. A hatodik alkalommal átadott rangos elismerést olyan fiatal kutatónők nyerhették el, akik szakmai sikereik révén inspiráló példaként szolgálhatnak a műszaki és természettudományos pályák iránt érdeklődő fiatal lányok számára.

Nők a tudományban Kiválósági díjat, melyet idén Prof. Hargittai Magdolna akadémikus fővédnökségével, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével hatodszor adhattuk át. Kémiatudományok kategóriában Dr. Bálint Erika, műszaki tudományok kategóriában Dr. Cséfalvay Edit, biológiatudományok kategóriában pedig Dr. Bókony Veronika, vehette át az elismerést, melynek odaítéléséről a Nők a Tudományban Egyesület elnöksége által felállított szakmai bizottság döntött.

Biológiatudományok kategória

A természet iránti elhivatottságot és az élethosszig tartó tanulás igényét szüleitől és nagyszüleitől kapta örökül a biológiatudományok kategóriában díjazott Dr. Bókony Veronika, aki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa. A szakmai berkekben széleskörben elismert fiatal kutatónő munkája során azt igyekszik felmérni, hogy az emberiség környezetátalakító tevékenysége miatt bekövetkező klímaváltozás és a környezetszennyezés miként változtatja meg a madarak és kétéltűek természetes viselkedését, élettani folyamatait, vonulását, szaporodását. A kutatás egyik fókuszpontjában a hazánk védett békafajait érintő vízszennyezés típusainak és mértékének feltárása áll, mely alapján az egyedek egészségi állapotára és a populációk életképességére is következtetni lehet. A laboratóriumban és terepen egyaránt zajló vizsgálatok mellett a kutatónőnek mindig marad ideje hallgatóira, továbbá részt vesz olyan innovatív módszertani fejlesztésekben is, melyekkel megkönnyítheti a természetvédelmi szakemberek munkáját.

Kémiatudományok kategória

Napjainkban az élet minden területén, így a különféle gyógyszerek és növényvédő szerek előállításakor is kiemelten fontos szempont az egészségre ártalmatlan, környezetbarát gyártási technológiák kidolgozása és használata. Ennek köszönhetően került előtérbe a mikrohullámú besugárzási technológia is, melynek alkalmazásával a szükséges kémiai átalakítások gyorsabban és hatékonyabban, továbbá felesleges oldószerek és katalizátorok használata nélkül játszódhatnak le. Ilyen szerves és foszforkémiai átalakítások megvalósítására alkalmas környezetbarát technológiák kidolgozásában szerzett elévülhetetlen érdemeket a kémiatudományok kategóriában díjazott Dr. Bálint Erika, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia és Technológia Tanszék tudományos munkatársa. Az Új Nemzeti Kiválóság Program Bolyai+ Ösztöndíját tavaly elnyert kutatónő munkássága egyik legfőbb értékének az utánpótlás nevelésében betöltött szerepét tekinti, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy jelenleg is tíz tehetséges fiatallal dolgozik együtt. Kutatómunkáját kisgyermekes édesanyaként is teljes erőbedobással végzi, mellyel nap mint nap bizonyítja, hogy a kutatás és a családi szerepvállalás közt miként lehet megteremteni az ideális egyensúlyt.

Műszaki tudományok kategória

Műszaki tudományok kategóriában Dr. Cséfalvay Edit munkásságát ismerte el a szakmai bizottság, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék egyetemi docense, és az anyagok szétválasztását kémiai átalakulás nélkül lehetővé tevő membránműveletek nemzetközileg elismert szakértője. A díjazott hölgy 15 éve foglalkozik különböző hulladékvizek kezelésével, az utóbbi négy évben pedig főként galvanizáló üzemekben keletkező fürdő- és öblítővizek nehézfém-mentesítésének lehetőségeit vizsgálta. Az általa kidolgozott módszert az állati takarmányok előállításakor keletkező cinktartalmú hulladékvizek kezelésére is használják. Mivel az iparban felhasznált vizek speciális összetételüknek köszönhetően egyedi kezelést igényelnek, a kutatónő által kidolgozott eljárások környezetvédelmi hasznosulása megkérdőjelezhetetlen. A Lányok Napja kari programjait is koordináló kutatónő munkájának másik izgalmas szelete a Horváth István Tamás professzorral közösen kidolgozott új fenntarthatósági mérőszám, az etanol-ekvivalens megalkotása volt, amely megteremtette a lehetőséget a fosszilis és biomassza-alapú termékek, eljárások és technológiák összehasonlítására. E tekintetben a cél elméleti és kísérleti úton rávilágítani arra, hogy jövőbeni energiaellátásunkat csak a meglévő forrásokat kombinálva és az egyes technológiai lépéseket hatékonyabbá téve tudjuk megvalósítani. Kutatási eredményei szerint a fosszilis tüzelőanyagok kiváltása csak a kis volumenű alapanyag-felhasználás tekintetében valósítható meg, a biomassza alapú grillgyújtó folyadékokkal ugyanis a jelenlegi fosszilis alapú grillgyújtók kiválthatók lennének.

A március 7-i díjátadón Dr. Bokor József, az MTA rendes tagja és természettudományi alelnöke, Dr. Balázsi Katalin, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke, majd Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke köszöntötte a díjazottakat.

Fontosnak tartjuk, hogy a díj átadását követően a nagyközönség is tudomást szerezhet a nemzetközileg elismert kutatónők munkásságáról, melyek Magyarország tudományos és gazdasági versenyképességét egyaránt erősítik. Hogy a kiválósági díjra jelöltek ne csak a tudományos életben, hanem a nagyközönség előtt is sikerrel számoljanak be eredményeikről, a Nők a Tudományban Egyesület február 22-én egy csoportos tudománykommunikációs tréninget szervezett részükre. A résztvevők Zsiros László Róbert tudománykommunikációs szakértő és tréner segítségével gyakorlati feladatok keretében sajátíthatták el az élő közönséggel való kapcsolatteremtés néhány fogását és megismerhették az online közösségi média működésével kapcsolatos tényeket és tévhiteket is.

Agrártudományok, információs technológia és műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónőket ünnepeltük el Nők a tudományban Kiválósági díjjal nőnap alkalmából  a Magyar Tudományos Akadémián. A rangos elismerést ezúttal olyan fiatal kutatónők nyerhetik el, akik kimagasló tudományos eredményeik mellett a műszaki és természettudományi pályák népszerűsítésében is készek részt vállalni, inspiráló példaként szolgálva a pályaválasztás előtt álló fiatal lányok számára.

Agrártudományok kategóriában Dr. Halász Júlia, információs technológia kategóriában Dr. Gazdag-Tóth Boglárka, műszaki kategóriában pedig Dr. Stenger-Kovács Csilla vehette át a Nők a tudományban Kiválósági díjat, melynek odaítéléséről a Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia által felállított tudományos szakmai bizottság döntött.

Agrártudományok kategória

Agrártudományok kategóriában Dr. Halász Júlia, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszékének egyetemi docense kapott Nők a tudományban Kiválósági díjat, aki gyümölcstermő növények genetikai vizsgálatával foglalkozik. Kutatómunkája során többek között olyan gyümölcsfák termékenyülési viszonyainak molekuláris hátterét jellemezte, mint a kajszi, a mandula, az alma vagy a cseresznye. Az általa azonosított mutációk megismerésével és egy ezalapján kidolgozott speciális eljárással például 4-5 évvel korábban eldönthető egy nemesítési programban, hogy a leendő kajszifajta önmeddő vagy öntermékenyülő lesz-e. Az ilyen növénynemesítési kérdések gazdasági és élelmezési szempontból is világszerte kiemelt jelentőséggel bírnak, mivel a saját pollenekkel megtermékenyülni nem képes önmeddő fajtákkal szemben az öntermékenyülő növények fokozzák a termésbiztonságot. A virágzásbiológiai ismeretek ráadásul a nők tudományban betöltött szerepének fontosságát a mindennapokban is hangsúlyozó Junior Prima Díjas kutatónő szerint korántsem csak a szakembereknek fontosak, a virágzó gyümölcsfák látványa ugyanis mindenkit rabul ejt.

Információs technológia kategória

Megbízható globális optimalizálási módszerek fejlesztése terén végzett információs technológiai kutatásaiért Dr. Gazdag-Tóth Boglárka, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Optimalizálás Tanszékének tudományos főmunkatársa vehette át a díjat, aki főként versenyhelyzetben lévő vállalatok és vállalatláncok elhelyezésének optimalizálásával foglalkozik. Kutatási eredményei ugyanakkor nem kizárólag az ipari szereplők számára lehetnek érdekesek, hiszen az optimalizálás átszövi az élet minden területét: mindannyian igyekszünk maximalizálni bevételeinket, minimalizálni kiadásainkat vagy próbáljuk lerövidíteni bejárandó utunkat. Minél több és összetettebb problémára születik majd megoldás, annál egyszerűbb lesz bevezetni ezeket a megoldási folyamatokat a hétköznapokba is, ami igazi áttörést jelenthet mind a szakma, mind pedig a fenntartható gazdaság számára.

Műszaki tudományok kategória

Műszaki tudományok kategóriában Dr. Stenger-Kovács Csilla munkásságát ismerte el a szakmai bizottság, aki a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézetének egyetemi docense és a kovaalgák szakértője. Ezek a lenyűgöző formai sokféleséget mutató mikroszkopikus szervezetek kiváló indikátorai a környezetben bekövetkező változásoknak, így folyamatos vizsgálatuk kiemelt fontosságú. A korábban Mestertanár Aranyéremmel is kitüntetett kutatónőnek különösen a szikes tavakban előforduló kovaalgák és az összetételüket meghatározó környezeti tényezők vizsgálatában vannak elévülhetetlen érdemei, hiszen ezek kutatómunkáját megelőzően szinte teljesen ismeretlennek számítottak. Eredményei többek között természetvédelmi szakemberek számára adnak irányelvet a szikes tavak megfelelő kezeléséhez és védelméhez, valamint a szikes kovaalgafajok klímaváltozásra adott válaszának megértéséhez. A kutatónő szerint ráadásul a kovaalgák formagazdasága akár már az óvodás, a terepi mintavétel és a mikroszkópos vizsgálat pedig az iskolás gyermekek figyelmét is megragadhatja, ily módon a tématerület népszerűsítése a jövő szakembereinek kinevelésében is segíthet.

A március 8-i ünnepélyes eseményen a Nők a Tudományban Egyesület Életmű-díjjal tüntette ki Prof. Dr. Barnabás Beáta Széchenyi-díjas kutatót, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját és főtitkár helyettesét a magyar tudományos életben betöltött tevékeny szerepéért és a nők tudományos pályájának támogatása területén végzett kiemelkedő munkájáért.

Az idei díjazottakat Dr. Bokor József, az MTA rendes tagja és természettudományi alelnöke, Dr. Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke, Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, majd Prof. Dr. Hargittai Magdolna akadémikus, a Nők a tudományban Kiválósági díj 2017 fővédnöke köszöntötte.

Az idei Kiválósági díjra pályázók stílus- és önbizalomfókuszú workshopon vehettek részt a Luan by Lucia Divatházban, ahol S. Hegyi Lucia, a Luan by Lucia Divatház vezető tervezője, a Lucia Divatakadémia oktatója és a Luan Lélek-forma Stúdió Soul branding vezető tanácsadója és Sümeghy Claudia brand manager látja őket vendégül. A workshopon elhangzottakat a résztvevők nemcsak a mindennapi életben, de tudományos területükön is tudják majd
hasznosítani.

Personal branding a Luan by Lucia Divatháznál

A díjak odaítéléséről 2016-ban a Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia által felállított tudományos szakmai bizottság döntött. Az idei díjazottakat Dr. Groó Dóra, a NATE elnöke, Bogyai Katalin ENSZ nagykövet, Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár köszöntötte, Prof. Dr. Pető Andrea, a CEU „Nők a Kutatói életpályán Elnöki Bizottság nevében” és Prof. Dr. Hargittai Magdolna akadémikus, a Díj fővédnöke, alapító tagunk,  Széchenyi-díjas  kémikus, kutatóprofesszor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a University of North Carolina díszdoktora, méltatták.

Agrártudományok kategória:

Dr. Valkó Orsolyát a gyepgazdálkodás területén elért eredményeiért díjazta a bizottság. A díjazott a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének adjunktusa.

Az agrár-ökoszisztémák biodiverzitásának egyik legfontosabb elemét a gyepek által fenntartott fajgazdagság képezi, melynek megőrzése az európai biodiverzitás megőrzési stratégia kiemelt célkitűzése. A természetvédelmi célú gyepgazdálkodás feladata a legelő állatok takarmányának biztosítása mellett a gyepek megfelelő, fenntartható természetvédelmi kezelése. Az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása és a fenntartható gazdálkodás napjaink kulcsfontosságú restaurációs és agrárökológiai kihívásai, amelyek kezeléséhez nélkülözhetetlen a faj- és tájszintű agro-biodiverzitás megőrzése, illetve az ökológiai szemlélet beépítése a gazdálkodásba. Kutatásainak célja, hogy olyan megoldásokat dolgozzon ki és teszteljen a mezőgazdasági művelés körülményei között, amelyek sikeresen és széles körben alkalmazhatók az ökológiai gazdálkodásban és segítik összehangolni a gazdálkodók illetve a természetvédelem céljait. Véleménye szerint jövőnk kulcsa, hogy a téma iránt elkötelezett fiatalok ne csak a téma elméleti jelentőségével ismerkedjenek meg, hanem aktívan részt tudjanak venni természetvédelmi és gyepgazdálkodási projektek megvalósításában is. Ezeket a célokat olyan fenntartható módszerek vizsgálatával kívánja támogatni, mint az őshonos fajokból álló gyepmag keverékek és takarónövényzet vetése, az ugaroltatás illetve a fenntartható gyepgazdálkodás. A gazdálkodók illetve a természetvédelem céljait összehangoló, sikeres és széles körben alkalmazható megoldásokat dolgoz ki és tesztel.

“A Nők a Tudományban Egyesület Kiválósági Díja nagyon megtisztelő számomra, és ez természetesen kollegáim és a Debreceni Egyetem Ökológia Tanszékének, valamint az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkájának is az elismerése. Köszönöm szépen az elismerést és remélem hogy munkám során sok fiatal hölgynek be tudom mutatni a kutatói pálya szépségeit, valamint a természetvédelem és a gyepgazdálkodás fontosságát.” – nyilatkozta a díj átvételéről Dr. Valkó Orsolya.

Információs technológia kategória:

Dr. Vincze Veronika szakterülete a számítógépes nyelvészet. A Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársaként és az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának tagjaként arra törekszik, hogy az elmélet nyelvészetben elért eredményeket a számítógépes nyelvészet gyakorlatában is minél nagyobb hatásfokkal alkalmazza, illetve a számítógépes nyelvészeti eredményeket a gyakorlati életben is hasznosíthatóvá tegye. A számítógépes nyelvészeti technológiákra épülnek például a keresőprogramok vagy a gépi fordítóoldalak. Aktív szerepet vállalt olyan korpuszok és erőforrások megalkotásában, amelyek eredményeként létrehozták az adott nyelvtechnológiai problémákra születő algoritmusok fejlesztéséhez és kiértékeléséhez szükséges kézzel lejegyzett adatbázisokat, amelyeket a magyar és nemzetközi kutatói közösség rendszeresen hasznosít. Részt vett a “magyarlanc” nevű programcsomag fejlesztésében: ez a magyar nyelvű alaptechnológia szövegek szegmentálását, szóalaktani és mondattani elemzését hajtja végre. Ahhoz, hogy egy számítógép megértse az emberi nyelvet, a különböző szövegeket, ahhoz először bizonyos alaplépéseket kell kidolgozni. A szövegekből való információ kinyeréséhez először tisztában kell lenni az egyes szavak határaival, a nyelvtani kapcsolatokkal és hogy milyen szerepet töltenek be a mondatban. Foglalkozik információkinyerési technikák kidolgozásával, célja, hogy folyó szövegekből automatikus módon jussunk hasznos információhoz. Emellett pedig több szóból álló nyelvi egységeket is vizsgált, amelyeknél a részek jelentéséből nem következik az egység jelentése. Ezeknek az egységeknek a megértése nem csak az idegennyelvet tanulók hanem a számítógépek számára is problémát jelentenek. Az informatikai doktori munkájában a nyelvi bizonytalanságot elemezte., kutatásának gyakorlati haszna az információkinyerésben nyilvánul meg. Orvosokkal végzett közös kutatásában pedig azt vizsgálják, hogy milyen automatikusan kinyerhető beszélt nyelvi jellemzők játszanak szerepet a demencia korai felismerésében. Mint vallja, a számítógépes nyelvészetben összekapcsolódik humán és reál érdeklődés, matematika és nyelvek. A két terület ugyan látszólag távol áll egymástól, valójában azonban mindkettő erősen megköveteli a logikai készségeket, algoritmikus gondolkodást és analitikus látásmódot. Szabadidejében szívesen keres geoládákat, rengeteget fotózik és nem áll távol tőle a kézműveskedés sem.

„Nagy örömet jelent számomra a díj elnyerése, hiszen így szélesebb körben is közvetíteni tudom, hogy nőként is lehet tudományos sikereket elérni egy “férfiasnak” tekintett szakterületen. Egyúttal útmutató is lehet a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára, hogy kövessék az álmaikat és válasszanak olyan foglalkozást, amit szívvel-lélekkel tudnak végezni, függetlenül attól, hogy mennyire “férfias” vagy “nőies” szakma a közvélemény szerint” –  vallja Dr. Vincze Veronika, őt a díjátadáson édesanyja képviselte, mert sajnálatára nem tudott jelen lenni.

Műszaki tudományok kategória:

Kózelné dr. Székely Edit Éva a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékének egyetemi docenseként a szuperkritikus fluidumok alkalmazási területeinek bővítésével, megértésével és a lejátszódó folyamatok leírásával foglalkozik. A szuperkritikus oldószerek felhasználási területei között az extrakció, a kromatográfia, a kristályosítás és a reakciók a jelentősebbek. Kutatása kapcsán enantiomer elválasztási és továbbtisztítási módszert fejlesztettek ki diasztereomer só vagy komplex képzéssel szuperkritikus szén-dioxidban illetve szén-dioxidot kicsapószerként alkalmazva. A víz és etanol mellett a szén-dioxid a harmadik, iparágtól függetlenül korlátozás nélkül alkalmazható oldószer, viszont csak nagy nyomáson és ekkor is csak apoláris oldószerként használható. A szükséges nyomás ellenére sok esetben mégis versenyképes a szub- vagy szuperkritikus eljárás a modern iparban. A szuperkritikus oldószerek előnye, hogy két független és jól szabályozható paraméterre., a nyomással és a hőmérséklettel az oldószer tulajdonságai változtathatók és ezért lehetőség van a finomhangolásra, így optimalizálhatók a maximális szelektivitás és/vagy maximális hatékonyság érdekében. További előnye a hagyományos módszerekkel szemben, hogy nyomáscsökkentés után az oldószerből a korábban oldott anyag kiválik, tehát, ha a termék atmoszférikus nyomáson nem gáz, akkor a korábbi oldószer a szén-dioxid egyszerűen eltávozik a termékből. A szuperkritikus oldószer alkalmazását többnyire környezetvédelmi szempontok indokolják, de lehetőség nyílik használatuknál új, korábban nem létező termék előállítására is. Az elért eredmények felhasználási területe például az élelmiszeripar, világszinten már több száz szuperkritikus szén-dioxid extrakciós nagyüzem létezik. Jellemzően növények feldolgozása folyik bennük, pl. így állítják elő a koffeinmentes kávét vagy teát, vagy így készítenek komlókivonatot annak érdekében, hogy egész évben ugyanolyan minőségű sört lehessen gyártani, de így nyerik ki a szezámmagból gazdaságosan az olajt is. De használják más területeken is, például az eljárás segítségével tudnak bevinni gombaellenes konzerválóanyagot a fa ablakkeretekbe és evvel növelik az ellenállóképességét, illetve evvel a módszerrel a parafa dugóból is ki tudják oldani azt a vegyületet, amely a bor dugóízét adja. Ígéretes terület az aprószemcsés anyagok, kristályok előállítása főleg a gyógyszer- és a növényvédőszer iparnak van nagy szüksége ilyen termékekre, mert így a kiszerelés sokkal könnyebben megvalósítható. Az utóbbi három évben érdeklődése az alapkutatástól az alkalmazott kutatás felé fordult, aktívan foglalkozik azzal, hogyan lehet ipari, valamint gyógynövényekből különféle kivonási módszerekkel és azok kombinációjával többfajta bioaktív terméket a legcélszerűbben előállítani, emellett a szub- és szuperkritikus víz alkalmazhatóságát vizsgálja a részleges degradációs folyamatokban.

„Nagyon örülök a díjnak, nagy megtiszteltetés. Örömmel tölt el, hogy az amit napról napra, hétről hétre apró lépésekben hozzáteszünk a csoportommal a tudományterülethez elegendő ennek a nagy presztízsű díjnak az elnyeréséhez. Ezen felül fontosnak tartom, a lehetőséget, amit a díj jelent, hogy a társadalom és főleg az iskolások és szüleik, egyetemi hallgatók és fiatal kutatók számára megmutassuk, hogy ma már családos nőként éppen olyan sikeres lehet valaki a tudományos pályán a műszaki területeken is, mint bárki más. A díj alkalmat teremt arra is, hogy megköszönjem a családom mellett mindazoknak a támogatást, akik mentorként, főnökként és munkatársként lehetővé tették, hogy azzal foglalkozzam, ami mindennapi örömöt jelent nekem: az egyetemi hallgatókkal együtt végzett kutató-fejlesztő tevékenységgel.” – nyilatkozta Dr. Székely Edit.

Anyagtechnológia kategória:

Dr. Jedlovszky-Hajdú Angélát az anyagtechnológia területén elért eredményeiért díjazta a szakmai bizottság. A díjazott a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Nanokémiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Kutatói pályája elején mágneses nanorészecskéket állított elő vizes közegben különböző felületmódosításokkal, amely megóvja a részecskék összetapadását (aggregációját) az adott közegben a megfelelő orvosbiológiai alkalmazhatóság érdekében. Olyan multifunkcionális részecskéket próbálnak előállítani, amelyek egyszerre alkalmazhatók az orvosi diagnosztikában és a terápiában is. Az elmúlt négy évben elektromos szálhúzással előállított biokompatibilis (szervezetbarát) és biodegradábilis (szervezetben lebomló) háromdimenziós mesterséges polimer térhálók kialakításával foglalkozik,  melyek alkalmasak lehetnek szövetregeneráció, vagy szövetpótlás céljára. Olyan mesterséges struktúrákat próbálnak létrehozni, amelyek szövetek pótlására alkalmasak.

„Kisgyermekes anyaként a kutatásba történő visszatérés egy igen intenzív érzelmi és szakmai hullámvasutat jelent. A Nők a tudományban Kiválósági díj egy pozitív visszajelzés arra, hogy folytassam a kutatást, hogy jó helyen vagyok és hogy továbbra is érdemes ezen a területen kamatoztatni tudásomat.” – nyilatkozta Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla

Biotechnológia kategória:

Dr. Kapuy Orsolya a Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi adjunktusa, a szakmai bizottság a biotechnológia területén elért eredményei miatt díjazta. Kutatásai fókuszpontjában a sejtszintű élet-halál döntési folyamatot irányító hálózat dinamikai viselkedésének a megértése áll. Ezek a folyamatok szoros kapcsolatban állnak a sejtek öregedésével és az ahhoz köthető betegségekkel (úgymint a daganatos elváltozások, vagy az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór), így ezek a kutatások a későbbiekben fontos gyógyászati lehetőséget hordozhatnak magukban. A molekuláris kísérletes biológiai módszereket a számítógépes matematikai modellekkel ötvözve, ezek együttes alkalmazásával kutatják az élő rendszerek működését.

„Számomra a díj egy elismerése annak, hogy a családom és a mentoraim sikeresen szerettették meg velem a kutatást, és sikeresen támogatnak azon az úton, ahol egy nő szívvel-lélekkel és fáradhatatlan szorgalommal élhet a hivatásának.” – mondta a díj átvételekor Dr. Kapuy Orsolya

Információs technológia kategória:

Dr. Nagy Szilvia  a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszékének egyetemi docensét az információs technológia területén végzett kutatói munkájáért díjazta a szakmai bizottság.  Szűkebb szakterülete a waveletek – hullámocskák – amelyek tartalmazzák a rendszerek finomabb és durvább felbontású részleteit; csak ott lesz finom a felbontás, ahol ezt a modellezni kívánt dolog igényli, ami nagyban le tudja csökkenteni a számolási, tárolási szükségleteket amellett, hogy a pontosságot nem rontja, emellett a felbontás szisztematikusan finomítható, ha mégis nagyobb precízió szükséges. A világszerte elterjedt képtömörítésen kívül rengeteg alkalmazási lehetősége van, a legtöbb fizikai rendszer modellezésére, illetve sokféle jel analizálására alkalmas a waveleteken alapuló eszközrendszer.

„Mindig öröm, ha nőket ünnepelnek, akkor is, hogyha nem nőies dolog miatt ünneplik őket. A díj szerintem bátorítást adhat azoknak a lányoknak, asszonyoknak, akik nőies pályán indultak el, mert a társadalmi normák, családi elvárások szerint ezt kellet tenniük, de nem érzik ott elég jól magukat, vagy a lelkük mélyén mást szeretnének csinálni, hogy merjenek másba is belefogni, hiszen például az informatika logikus és egyszerű, mégis képes olyan komplex és gyönyörű dolgok modellezésére, amilyenek a fizikai, kémiai, biológiai rendszerek körülöttünk.” – nyilatkozta Dr. Nagy Szilvia.

Űrtevékenység kategória:

Korsós Marianna Brigitta csillagász, jelenleg PhD hallgató és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Debreceni Napfizikai Obszervatóriumának tudományos segédmunkatársa. A díjazottat az űrtevékenység területén végzett kutatói munkájáért díjazta a szakmai bizottság. Egy új,  nagyenergiájú napkitöréseket (azaz flereket és nap koronaanyag kidobódást) biztonsággal előrejelző módszer kidolgozásán és fejlesztésén dolgozik.  Az Űridőjárás pontos prognosztizációja  nagyon nagy jelentőségű, hiszen a flerek és a koronaanyag kidobódások kritikus fennakadásokat és meghibásodásokat okozhatnak  a GPS és telekommunikációs műhold-rendszereinkben, illetve az elektromos magasfeszültségű távvezetékeinkben túlfeszültségek léphetnek fel, melyek lokálisan egy időre megszakíthatják a folyamatos áramellátást. Továbbá ezek a szoláris eruptív események mind nemzet-,  mind pedig gazdaságbiztonsági szempontokból akár óriási káoszt is okozhatnak a mai high-tech világunkban.

„A pályázatra való jelentkezésben a fő motivációm az volt, hogy esetleg az egyik példája lehessek azoknak a  kutatónőknek akik a  fizika területén dolgoznak, illetve bátorítsam azokat a fiatal lányokat akik ezen tudomány területen szeretnének dolgozni a jövőben.” – nyilatkozta Korsós Marianna Brigitta.

Nők a tudományban Kiválósági díj Különdíj 2015 – A Magyar Asztronautikai Társaság felajánlásával

Strádi Andrea jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia, Energiatudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársaként, kutatóként dolgozik. A szakmai bizottság a Magyar Asztronautikai Társaság felajánlásával az űrtevékenység területén végzett kutatói munkájáért jutalmazta különdíjjal. Az ionizáló sugárzás mérése kiemelkedően fontos olyan területeken, ahol potenciálisan nagy dózis érheti az ott élő és/vagy munkájukat végző személyeket. Földi körülmények között viszonylag jól feltárt az ilyen típusú sugárzás eloszlása és a védekezés hatékony módja. A XX. század közepe óta azonban az ember nem csak ezen a bolygón kutatja a természet és a világegyetem rejtelmeit, hanem az űrben és akár más égitesteken is. Lényeges tehát a jelen és a jövő ausztronautáinak egészsége szempontjából, hogy pontosan ismerjük az űrbeli sugárzás milyenségét és mennyiségét annak érdekében, hogy a megfelelő árnyékolási módokat alkalmazhassuk. Természetesen egy űrjárművön a lehető legkisebb tömegű és térfogatú anyagokat érdemes felhasználni, csak azokon a felületeken ahol feltétlenül szükséges, hiszen óriási energia szükséges a pályára állításhoz. Emiatt igazi kihívás a hatékony védelem megtervezése és esszenciálisan szükséges a sugárzási tér feltérképezése.

Dr. Csuka Dorottya kutatónőt a biotechnológia területén elért eredményeiért díjazta a szakmai bíráló bizottság, 30 év alatti kategóriában. A díjazott a Semmelweis Egyetemen végzi kutatásait. Prof. Pongrácz Judit az MTA doktora, a Gyógyszerészi Biotechnológia Tanszék tanszékvezető professzora a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a 30 év feletti kategóriában díjazták. Dr. Kalmár-Biri Bernadettet, a TEVA Gyógyszergyár fejlesztő analitikusát 30 év alatti kategóriában díjazták az anyagtudomány területén. Prof. Hernádi Klára, az anyagtudományi díj 30 év feletti kategória díjazottja a Szegedi Tudományegyetemen ismerteti kutatásainak legfrissebb eredményeit. Barta Veronikát, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének fiatal kutatóját az űrkutatás területén elért eredményeiért díjazta a szakmai zsűri 30 év alatti kategóriában. Dr. Dinók Henriett Éva: a roma származású kutatónők számára létrehozott Kiválósági Különdíját érdemelte ki tudományos munkásságával, melynek középpontjában az alkotmányjog és büntetőjog határterületét jelentő gyűlölet-bűncselekmények állnak.

2013-ban oklevelet kaptak:

Dobos Vera Zsuzsa csillagász, akinek szakterülete a naprendszeren kívüli bolygók (Exobolygók) és holdak lakhatóságának vizsgálata.

„A lányok figyelmét külön felkeltheti, ha sikeres kutatónőkről hallanak a témában.”

Grósz Veronika biomérnök: hallgató, akinek szakterülete az asztrobiológia.

„Arra kell törekedni, hogy a közönségben kialakuljon egyfajta érzelmi kötődés a témához. Meg kell mutatni, hogy vannak sikeres kutatónők is az űrkutatás alapvetően férfiak által dominált területén.”

Gyollai Ildikó geológushallgató jelenleg a bécsi egyetemen tanul. Szakterülete a planetológia és anyagvizsgálatokat végez a kozmikus anyagokon. Dr. Tari Fruzsina világűr jogász:

„Minél több hiteles példakép bemutatása és annak hangsúlyozása a fontos, hogy ők is ugyanolyan hétköznapi emberek. A tudományt divattá kell tenni.”